Kutatószolgálat

Útmutató a kutatáshoz | Levéltári alapfogalmak | Kutatás a levéltári anyagban | Nyitvatartási idő, díjszabás | Kutatótermi szabályzat | Űrlapok

Levéltárunkat 32-50 kutató keresi fel évente, ami 92-120 kutatási esetet jelent. A kutatások témája főként egyetemtörténeti és szakmatörténeti vonatkozású, de az utóbbi időben megszaporodtak a családfakutatások is. A kutatók rendelkezésére áll egy NKA pályázati támogatással beszerzett számítógép, amelyen megtalálhatóak a legfontosabb, általunk készített adatbázisok.

Útmutató a kutatáshoz

A magyarországi levéltárakban (így egyetemünk levéltárában is) a Levéltári törvény (1995. évi LXVI. törvény) értelmében alanyi jogon, állampolgárságra és életkorra való tekintet nélkül bárki ingyenesen kutathat.

A levéltári anyagok teljes kutathatóságát állampolgári és állami jogok korlátozzák. A legfontosabbak ezek közül a minősített adat védelméről  szóló törvény (2009. évi CLV. törvény) , illetve  az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (2011. évi CXII. törvény).

A levéltári kutatás kiindulópontja a nyomtatott források átnézése. Először érdemes megismerkedni a témát érintő szakirodalommal annak érdekében, hogy alapismeretekhez jussunk a témában, és átlássuk, mit fogunk keresni majd az iratanyagban. A feltáró munkához a SOE Központi Könyvtárában, illetve a levéltárban is segítséget tudunk nyújtani, főleg az egyetemmel és a hozzá kapcsolódó tudományterületekkel kapcsolatban.

Az egyetemtörténeti kutatások esetében a tanácsülési jegyzőkönyvek (vezető testületi ülési jegyzőkönyvek) a legfontosabb források. Minden, az intézményt érintő fontos döntés (szervezeti, oktatási, személyi vagy hallgatókra vonatkozó) a testületi ülés elé került és kerül ma is.

A kutatás során szükség lehet az egy-egy ügyben, témakörben vagy személlyel kapcsolatban keletkezett iktatott iratok átnézésére. Ilyenkor először az ún. iktatókönyvhöz készült mutatóban, tárgyszavak alapján kikereshetjük a témakörben keletkezett iratokat. Ezután az iktatókönyvben (az iktatószám alapján) bővebb leírást találunk az iratról. Utolsó lépésként átnézzük az iratot.

Célszerű utánanézni, hogy az adott témában mely egyéb levéltár érintett.

A célirányos kutatáshoz különböző - a levéltárosok által készített, ill. az iratanyaghoz tartozó - segédleteket érdemes igénybe venni. Ilyen segédlet fond- és állagjegyzék, a raktári jegyzék, valamint a repertórium. A segédletekből megtudhatjuk, hogy mely egység, doboz, illetve irat tartalmazhatja az általunk keresett információt.

A levéltári kutatás megkezdéséhez látogatói jegyet kell kérni, ami ingyenes. Ez egy formanyomtatvány (Kérelem a látogatói jegy kiadásához) kitöltésével jár, melyhez szükség van személyi igazolványra (vagy külföldi kutató esetén útlevélszámra). Tudományos kutatás esetén további feltétel a támogatói nyilatkozat, amelyet a kutatással megbízó (pl. diplomamunka esetében a témavezető) ír. Aláírandó még az ún. kutatói nyilatkozat, amelyben a kutató a levéltár kutatási szabályzata, valamint az adatvédelmi törvény betartásáról nyilatkozik.

 

Levéltári alapfogalmak

Fond: A levéltári rendezés alapegysége. Egyazon iratképző szerv által képzett (pl. az Erdőmérnöki Kar Dékáni Hivatalának iratai), vagy ugyanarra a szervre vagy témára vonatkozó iratok összessége (pl. kutatási jelentések). Az iratképző szerv lehet természetes vagy jogi személy is (tehát ember vagy szervezet is).

Állag: fondon belüli legmagasabb szintű egység, valamilyen szempont szerint összetartozó iratokat jelent. Ilyen például az iktatott iratok egysége valamelyik dékáni hivatal által leadott iratanyagon belül. Általában a fondképző szervnél is elkülönül.

Fond- és állagjegyzék: az adott levéltár által őrzött iratanyag szerkezetét, összes fondját és állagát, valamint azok évkörét és terjedelmét foglalja össze.

Fondképző szerv: az a szerv, (személy vagy szervezet) akinek az iratait az adott fond tartalmazza.

Irat: minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat - a megjelentetés szándékával készült könyv jellegű kézirat kivételével -, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett.

Ügyirat: egy ügyben keletkezett valamennyi irat

Iktatás: az irat nyilvántartásba vétel, iktatószámmal való ellátása

Iktatószám: egyedi azonosító

Iktatókönyv (korábban beadványi jegyzőkönyv): adott évben keletkezett, iktatott iratokat tartalmazza, iktatószám szerinti (időrendbeli) sorban

Mutató (korábban index): adott évben keletkezett, iktatott iratokat tárgyszavak szerint csoportosítja.

Raktári jegyzék: a levéltárban őrzött anyag raktári egységeinek (csomó, doboz, téka, kötet stb.) nyilvántartására szolgáló segédlet.

Repertórium: a legrészletesebb kutatási segédlet, a raktári egységek részletes felsorolása mellett, rövid ismertetést is tartalmaz az iratanyagról és kutatásának lehetőségeiről.

Iratfolyóméter (ifm): a levéltári iratanyag mértékegysége. 1iratfolyóméter terjedelmű az a levéltári iratanyag, amely egymás mellé téve 1 méter hosszú. Szabvány levéltári dobozok esetében a legrövidebb oldal (0,12 cm) adódik össze.

Doboz: levéltári egység, rendezett iratanyag dobozban elhelyezve. Általában savmentes dobozokat használunk, melynek leggyakoribb mérete: 385*270*120 mm.

Jelzet: az adott irat levéltári rendszerben elfoglalt helyét adja meg, tartalmazza a legfontosabb azonosítókat.

Rendezetlen az az iratanyag, amelyben a fondok vagy a fondon belül az állagok szétválasztása nem történt meg

Alapszinten rendezett az az iratanyag, amelyben az egyes fondok vagy - állagokra tagolódó fondok esetében - az egyes állagok egymástól már el vannak különítve, egy-egy fondon vagy állagon belül az iratok még nincsenek rendezve..

Középszinten rendezett az az iratanyag, amelyben a fondon vagy állagon belül egy raktári egységet (dobozt vagy egyéb tárolóeszközt) általában meg nem haladó terjedelmű levéltári egységeket alakítottak ki.

Darabszinten rendezett az az iratanyag, amelyen belül a legkisebb levéltári egységek az ügyiratdarabok, illetve az egyes iratok.

További levéltári szakkifejezések részletes leírása a Magyar Országos Levéltár honlapján!

 

Kutatás a levéltári anyagban

 1. lépés

 A kérdéses tárgy kikeresése a mutatókönyvből (indexből)

 
 
Példa: Böckh Hugó geológia tankönyve, 1907
 
2. lépés
Az irat ellenőrzése az iktatókönyvben (beadványi jegyzőkönyvben)
 
Példa: 20. iktatószám - Böckh Hugó geológia tankönyve
 
3. lépés
 Az irat kikeresése az év és az iktatószám alapján
 
 

Nyitvatartási idő, díjszabás


Hétfő-csütörtök: 9-16
Péntek: 9-12


Díjszabás

 
Levéltári dokumentumok fénymásolása (bruttó ár): A4: 35 Ft/oldal, A3: 70 Ft/oldal

Anonimizált másolat levéltári dokumentumról (bruttó ár): A4: 75 Ft/oldal

Levéltári dokumentum szkennelése (bruttó ár): 300 Ft/oldal

Digitális fénykép készítése levéltári dokumentumról (5 MP, bruttó ár): 100 Ft/felvétel

+ CD-re írás díja: 250 Ft/CD

+ DVD-re írás díja: 450 Ft/DVD

Napi fotójegy (bruttó ár): 1500 Ft

A fizetés módja: a kért másolatokért helyben, készpénzzel kell fizetni, az összegről egyszerűsített készpénzfizetési számlát adunk. Postai úton kézbesített másolatok árát "rózsaszín csekken" kérjük a Levéltár részére befizetni, az így utalt összeget utólag számlával nyugtázzuk.

 

Kutatótermi szabályzat

 

1. A levéltárban őrzött iratanyag kutatásához a kutatónak a levéltár vezetőjétől, illetve átruházott hatáskörben megbízottjától előzetesen kutatói látogatói jegyet kell kérnie.

 

2. Látogatói jegyet kaphat az a személy, aki a "Kutatói nyilatkozat" aláírásával egyidejűleg kötelezi magát a levéltári anyag kutatásához előírt szabályok (az 1995. évi LXVI. Levéltári törvény, a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról valamint a 27/2015. (V. 27.) EMMI rendelet és egyéb vonatkozó jogszabályok) betartására.

 

3. A kutatási kérelemben meg kell jelölni a kutatás tárgyát, célját, a kutató nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét és a személyazonosságát igazoló okmányának számát, a kutatás jellegét.

 

A kutatónak írásos nyilatkozatban vállalnia kell, hogy a megismert és kigyűjtött személyes adatokat az adatvédelmi törvényben és az egyéb vonatkozó jogszabályokban meghatározott módon kezeli és használja fel, s megjelöli az adatkezelés helyét.

Külföldi állampolgárokra ugyanezek a jogszabályok vonatkoznak.

 

4. Kutatható:

a)   a levéltárban őrzött, az 1990. május l-je után keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított 30 éven túli, az 1990. május 2-a előtt keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított 15 éven túli levéltári anyag, (az 1995. évi LXVI. levéltári törvény 24-25.§-okban felsorolt kivételekkel), továbbá időbeli korlátozás nélkül az a levéltári anyag, amelyet már nyilvánosságra hoztak, illetőleg amelynek tartalmát az adatvédelmi törvény szerint mindenki megismerheti.

b)   Az 1990. máj. 2-a előtt keletkezett, a keltezés naptári évétől számított 15 éven belüli levéltári anyagban - ideértve a belső használatra készült, valamint döntés előkészítésre használt levéltári iratokat is- a kutatást az átadó szerv hozzájárulásával a levéltári törvény 23. § (3) bekezdésében meghatározott kuratórium engedélyezi. Jogutód nélkül megszűnt szerv levéltári anyagában, továbbá az 1991. évi LXXXIII. Törvény 2. §-ában meghatározott iratokban a kutatást a kuratórium engedélyezi.

c)   Az 1990. máj. 1-e után keletkezett, a keltezés naptári évétől számított 30 év lejárta előtt a belső használatra készült, valamint döntéselőkészítést tartalmazó levéltári anyagban folytatható kutatást az átadó szerv hozzájárulásával a Levéltár engedélyezi. Ugyancsak a Levéltár engedélyezi a jogutód nélkül megszűnt szerv anyagában történő kutatást.

d) a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő 30 év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születésétől számított 90 év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, akkor a levéltári anyag keletkezésétől számított 60 év. A védelmi idő lejárta előtt is kutatható a d. pontban meghatározott levéltári anyag, ha a kutatás – a kérelmező költségére anonimizált másolattal is megvalósítható vagy a kutatáshoz az érintett illetőleg annak halálát követően bármely örököse vagy hozzátartozója a kutató kérésére hozzájárult, vagy a kutatásra tudományos célból van szükség – feltéve, hogy a levéltári törvény 22. §-a (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek eleget tesz.

A Levéltár a fenti tudományos célú kutatást akkor köteles engedélyezni, ha a kutató csatolja a tudományos kutatást rendeltetésszerűen végző, közfeladatot ellátó szervek a kutató részletes terve alapján megadott támogató állásfoglalását.

 

5. A kutató a látogatói jegy kiadásának megtagadása esetén bírósághoz fordulhat. A kutatás teljes vagy részleges megtagadásáról a levéltár írásbeli határozatot köteles kiadni.

 

6. A levéltár vezetője a látogatói jegyet véglegesen vagy időlegesen visszavonhatja attól, aki levéltári anyagot tulajdonított el, vagy szándékosan megrongált, illetőleg a kutatásra kiadott anyag rendjét önkényesen megváltoztatta. Nem kutathat az, akinek látogatói jegyét visszavonták. Az intézkedést a kutató a bíróság előtt megtámadhatja.

 

7. Kutatás csak az olvasó- és kutatóteremben, kutatási időben végezhető.

 

8. Látogatói jeggyel rendelkező kutató levéltári anyagot csak kérőlap, kísérőlap, továbbá őrjegy szabályszerű kitöltésével igényelhet. Minden egyes raktári vagy levéltári egységről külön őrjegyet kell kiállítani és azt a kutatásra kiemelt levéltári anyag helyén kell őrizni. A levéltári anyag visszahelyezésekor az őrjegyet a levéltáros megsemmisíti.

Az egyszerre benyújtható kérőlapok száma 4, az egy kérőlapra kiadható levéltári anyag mennyisége a raktári egységenként kikért iratanyag esetében egy doboz vagy egy csomó, kötetek esetében 10 kötet, jelzetenként kikért iratanyag esetében 10 jelzetre kiterjedő. A jelzetenként kikért iratokat a kutató legkorábban a kérőlap beadása utáni második munkanapon kaphatja meg.

 

9. A kutató a levéltár iratanyagáról térítés ellenében fénymásolatot kérhet. Kötetes levéltári anyagról, és olyan iratokról, melyeket a fénymásolás rongálódásnak tenne ki, a levéltár nem készít fénymásolatot. Ilyen esetben az anyagról fényképfelvételek készítését a levéltár vezetője engedélyezheti.

 

10. A kutatásra kiadott levéltári anyag rendjét megbontani, azt bármi módon rongálni, egyes darabjaira jelet írni, szövegüket megváltoztatni, szövegrészeket aláhúzni, átrajzolni tilos. Az olvasó- és kutatóterembe tilos kabátot, táskát bevinni, ott hangoskodni, dohányozni, étkezni, illetve onnét az iratokat kivinni.

A kutatóteremben (ill. a kutatáshoz használt asztalon) csak jegyzetpapír, grafitceruza, laptop használható.

A kutatás ideje alatt a táskákat stb. elkülönítetten, erre a célra kijelölt helyiségben kell tárolni.

 

11. A levéltár kutatási célból levéltári anyagot a 27/2015. (V. 27.) EMMI rendelet 49-56. §-ainak előírásai szerint kölcsönöz.

Kutatotermi_szabalyzat.pdf

Űrlapok

latogatojegy_kerelem.docx
kutatoi_nyilatkozat.docx
tamogato_nyilatkozat-minta_hallgatoknak.doc
tamogato_nyilatkozat-minta_kutatoknak.docx